Milyen vastag legyen a Hőszigetelő rendszer?
A munkadíjra, a ragasztáshoz és a felületképzésre használt anyagokra Ön pontosan ugyanannyit kénytelen költeni egy 4 centiméteres, mint akár egy 10 centiméter vastag hőszigetelésestén.
Mindent összevetve, a legtöbbet úgy takaríthatja meg a hőszigetelő rendszere élettartama alatt, minél vastagabb szigetelő réteget választ és ezáltal háza jobb védelmet biztosít télen a hideggel és nyáron a hőséggel szemben. Tehát válasszon minél vastagabb hőszigetelést !
Ne a hőszigetelőanyag vastagságán spóroljon, hanem a fűtésszámláin!
A kivitelezés menete
Miért a szigetelés?
1. Legelőször is épületeink nem felelnek meg a hazai és a nemzetközi elvárásoknak, (ami magyarországi vonatkozásban; falak esetében min. U ? 0,45 W/m2K, tetők esetében kb. U ? 0,25 W/m2K hőátbocsátási értéket jelent)
2. A nem megfelelő hőszigetelő-képességű épületek üzemeltetése rendkívül gazdaságtalan. Egy hőszigetelőanyag nélküli épület energiafogyasztása akár 3 – 4-szerese is lehet egy jól hőszigetelt kialakításúnak!
3. Az egyáltalán nem, vagy csak kismértékben hőszigetelt falak, padlók „húznak”, rossz hőérzetet nyújtanak. Nincs senkinek kedve a fal mellé ülni, oda íróasztalt, fekhelyet, ülőgarnitúrát elhelyezni. Az ilyen padlókon nem tanácsos mezítláb járni, leülni pedig „életveszélyes”! A hőérzeti követelmény kötelező hazai előírás, miszerint a belső felületek (falak, padlók, stb.) hőmérséklete legfeljebb 3 oC-al lehet alacsonyabb a helyiség léghőmérsékleténél.
4. A rossz hőszigetelő-képességű padlókon, falakon, mennyezeteken lecsapódik a pára. Nem csak a felületeken, hanem a fűtési időszakban belülről kifelé áramló (diffundáló) pára, a szerkezetek hideg rétegeiben is kicsapódik.
5. A nyirkos szerkezetek (miként a nedves ruha) nem hőszigetelnek, sőt; a párolgás még további hőelvonással jár, többletfűtést igényel.
6. Ha olyan helyeken jelentkezik nedvesedés, ami télen átfagy, pl.: homlokzatvakolat, külső falak homlokzat felőli polisztirol alá
hűlő része, épületlábazatok, stb. ott az anyagok vagy szétfagynak, vagy rohamosan csökken élettartamuk.
7. Ahol tartósan nedves a felület, ott a penészgombák elszaporodnak, (72 órát meghaladó ideig 75%-nál magasabb a páratartalomnál.)
8. A penészes lakások egészségtelenek is, gyakoribbak a különböző légúti- és allergiás megbetegedések
9. A rossz szigetelőképességű épületek megfelelő téli fűtése és nyári hűtése, szinte megfizethetetlen energiaszámlákat eredményez.
10. Az ilyen épületeket erősebben kell fűteni, ez tovább növeli a káros anyagok kibocsátását, amely a globális méretekben általános felmelegedéshez vezet.
A felsoroltak csak a kockázatok és a szigetelések ,hőszigetelések elhagyásának, illetve alulméretezésének mellékei.
Mérési adatok alapján, az épületek hőveszteségének jelentős része a külső falakon, födémeken, koszorúkon (kb. 60%), kisebb része a nyílászárókon és a tetőn (20-20%) keletkezik, ezért az 1980-as évektől folyamatosan látják el az épületek külső falait utólagos hőszigeteléssel.
A hőszigetelő-anyagok alkalmazása jelentősen csökkentik a fűtési költségeket, A homlokzati falak hőszigetelésének legismertebb fajtája– a hőszigetelő lemez szigetelésű, vakolt fedőrétegű és – a kőzet- vagy üveggyapot szigetelésű köpenyfalas módszer.
A szigetelő rendszerek, hőszigetelőanyag elemei:
A vakolt fedőrétegű szigetelések esetében a homlokzati falakra rögzített hőszigetelő lemezekre különböző megmunkálású (kapart, dörzsölt) fedővakolat kerül. Ez a módszer családi házak utólagos hőszigetelésére is alkalmasnak bizonyult.
A hőszigetelő lemezek általában polisztirol hab, kőzetgyapot, valamint két oldalán fagyapot fedőréteggel borított polisztirol hab anyagúak.
A szigetelés feladata a kiegyensúlyozott, kellemes lakótér biztosítása.
Egy családi háznál általában a teljes hőveszteség 30 %-át a nem megfelelő hőszigetelő képességű határoló falakon keresztül veszíti el az épület. Hőszigetelő rendszer alkalmazásával a falak hőtároló kapacitása növelhető, amely télen gazdaságos fűtésszabályozást, nyáron pedig természetes klímát eredményez. Télen hideg, nyáron a meleg – elégtelen hőszigetelés esetén - átjárja a ház falazatát, így a belső légtér - főleg a falak közelében - hol hideg, hol pedig túl meleg. Hőszigetelő rendszerek alkalmazásával, télen a fűtés hatására felmelegített falak egységes hőmérsékletet biztosítanak a teljes lakótérben nyáron pedig ugyanezek védik a falakat az átforrósodástól. A szigetelések feladata a kiegyensúlyozott, kellemes lakótér biztosítása. Ezek közül a leggyakrabban a polisztirol hab anyagú hőszigetelő lemezeket használják. A lemezeket ragasztó habarcs és/vagy dűbel rögzíti a falhoz.
Néhány gyakorlati tanács
A homlokzati hőszigetelés módszerek új és felújításra kerülő régi épületek utólagos hőszigeteles ére egyaránt alkalmasak. Hatásosságuk elsősorban a szigetelő réteg anyagától és vastagságától függ.
A módszer és az anyag kiválasztását, valamint a hőszigetel ő réteg vastagságának meghatározását szakemberre kell bízni.
A hőszigetelés általában a homlokzati fal külső oldalára kerül. Belső oldali hőszigetelést csak ritkán, rövid ideig fűtött épületek (helyiségek) esetében tanácsos készíteni.
Ellenkező esetben a hőszigetel ő réteg és a homlokzati fal csatlakozásánál páralecsapódásra kell számítani, ami penészesedésre és gombásodásra vezethet.
A homlokzati falak hőszigetelése kiegészíthető a padlás és a fűtetlen pince födémének hőszigetelésével. A padlásfödémet kívülről, a pincefödémet alulról kell hő szigetelni. A hőszigetelőanyag réteg vastagságának meghatározását ez esetben is szakemberre kell bízni. Egy családi háznál általában a teljes hőveszteség 30 %.-át a nem megfelelő szigetelő képességű határoló falakon keresztül veszíti el az épület.
Hőszigetelő rendszer alkalmazásával a falak hőtároló kapacitása növelhető, amely télen gazdaságos fűtésszabályozást, nyáron pedig természetes klímát eredményez.
Télen hideg, nyáron a meleg – elégtelen hőszigetelés esetén - átjárja a ház falazatát, így a belső légtér - főleg a falak közelében - hol hideg, hol pedig túl meleg.
Hőszigetelő rendszerek alkalmazásával, télen a fűtés hatására felmelegített falak egységes hőmérsékletet biztosítanak a teljes lakótérben nyáron pedig ugyanezek védik a falakat az átforrósodástól.
A dübelek tárcsa-, vagy tányérmérete min. 50 mm legyen (nagyobb lehet), a dübelszár keresztmetszete min. Ø8 mm, hosszmérete a hőszigetelésen, vakolaton keresztül, a fogadó alapba érjen be:
Poliamid beütőszeges tárcsás dűbel polisztirol hőszigeteléshez
A kiváló minőségű dűbel beton és tégla felületen is használható, előfúrásához 10-es fúrószár szükséges. Igazodva a szigetelés vastagságához több hosszúságban kapható.
