Homlokzati alapismeret
Az ISOTECH kombi homlokzati hőszigetelő rendszer egyaránt alkalmazható új és meglévő lakóházak, középületek, ipari épületek falainak szigetelésére. Alkalmazásának lehetőségéről szakemberrel célszerű konzultálni. Egyes esetekben a polisztirol anyagú hőszigetelés nem javasolt, vagy a beavatkozás engedélyhez is kötött – főleg olyan kiemelt területeken, ahol az épület homlokzati megjelenése, színének, felületképzésének változtatása Építési Hatósági engedélyhez, állásfoglaláshoz kötött.
A fent említetteken túl megfontolás tárgyát képezi még a polisztirol táblák zárórétegének kialakítása is. Milyen színű, felületi mintázatú, szemnagyságú vakolatot válasszunk? A modern építészet környezetbarát szemléletét követve cégünk a legjobb ár-érték arányú hőszigetelő rendszerrel igyekszik megfelelni a lakosság és a kivitelezők növekvő igényeinek.
Az ISOTECH kombi rendszer és felépítése
Az ISOTECH kombi rendszer ragasztó-, hőszigetelő- és felületképző anyagait, a szükséges kiegészítőket - üvegháló, élvédő és indító profilok, tárcsás dübelek – szerszámokat festékházunkban megvásárolhatják. A rendszer egésze szigorúan bevizsgált, az ÉMI által minősített szerkezet (A-243/2001), melynek összetevői külön-külön is magas minőségi követelményeknek tesznek eleget. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a kívánt minőségű hőszigetelő rendszer kivitelezésének alapvető feltétele az, hogy az összetevők tekintetében a Nett Festékház által forgalmazott és bevizsgált anyagokat alkalmazza, a javasolt kivitelezési tanácsokat gondosan betartva. Csak ebben az esetben tudunk bárminemű garanciális kérésnek eleget tenni.
Ezzel párhuzamosan a 2006 szeptember 1-től Magyarországon is életbe lépett épület-energetikai szabályozás, minden új épület esetén, már szigorúbb hőtechnikai követelményeket szab az épületnek. Mivel a már említett szabályozás rendelkezik az épület energetikai tanúsítványról is, így a jövőben minden értékesített új és használt ingatlanhoz mellékelni kell ezt a dokumentumot.
Így aztán a hőszigetelés nem csak az új építésű épületek esetében válik szükségessé. A homlokzati hőszigetelő rendszerekkel a régi panelházak, nagytáblás és alagút zsalus, illetve, a különféle kézi falazó elemekből készített társas, vagy családi házak, nem megfelelő falszerkezetei utólag is szigetelhetőek. Tekintsük át összefoglalva azokat az előnyöket, amelyek kifizetődő beruházássá teszik az utólagos homlokzatszigetelést. A leggyakrabban említett előny a fűtésszámlák csökkenése, a kivitelezés költségeivel, illetve a hőszigetelési anyagok jelenlegi piaci árával számolva ez megközelítőleg 8-10 éves megtérülési időt jelent, nem számolva az energia árak ezen időszakban történő növekedésével. Szintén a pénztárcánkat érintő szempont, hogy az eladásnál az épület-energetikai tanúsítvány jelentősen befolyásolhatja az egyes ingatlanok piaci értékét ( egy jobb hőszigetelésű épület ára magasabb, míg egy rossz hőszigetelésű épületé alacsonyabb lesz ).
Nem elhanyagolható szempont a határoló falak belső hőmérsékletének növekedése, amely egy komfortosabb lakótér klímát eredményez, hiszen a hőérzetünk lényegesen jobb lesz, ha a lakótér hőmérséklete és a falazat belső hőmérséklete között kicsi a különbség. A hőszigetelés nem csak a téli hónapokban érezteti a hatását, mivel megvédi a falazatot a nyári felmelegedéstől, így a belső lakótérben hővősebb lesz a levegő, mintha nem szigeteltünk volna. A forintosítható előnyökön kívül, más épületfizikai előnyök is származnak hőszigetelésből. Kiküszöbölhetőek az eltérő épület-szerkezetek illesztésénél kialakuló hőhidak káros hatásai, úgymint felületi nedvesedés, páralecsapódás, penészesedés.
A homlokzati hőszigetelés megvédi a falazatot a téli-nyári hőingadozásból származó szerkezeti mozgásoktól, így hosszabb távon annak tartósságát is befolyásolja. Esztétikai értelemben fontos tényező, hogy az utólagos homlokzatszigeteléssel a külső falazat új arculatot kap, köszönhetően a rendszerekhez tartózó sokféle színű és struktúrájú vékony vakolatoknak
Környezeti feltételek
Anyagválasztás előtt feltétlenül szükséges a hőszigetelendő épület környezetének vizsgálata. (tájolás, benapozottság, szélárnyékoltság, környezeti terhelések, stb.)
Az anyagválasztást befolyásoló néhány fontos tényező:
benapozottság hiánya: (pl.: É-i épülethomlokzatok) a felület csapadékos időszakban huzamosan maradhat nagyobb nedvességtartalmúszélárnyékoltság: Ugyancsak lassítja a csapadékterhelésből eredő száradást. Szennyezett levegőjű területeken, számítani kell a por nagyarányú lerakódására a falra. Itt célszerű finomabb szemcsézetű vakolat, esetleg festés alkalmazása.nagy mechanikai terhelés esetén ajánlott a dupla hálózással megerősített felület. Állattartó épületeknél gondoskodni kell arról, hogy a hőszigetelő rendszerhez az állatok ne férjenek hozzá. Rágcsálók, rovarok ellen a fém indítóprofil használatával védekezhetünk.
Miért a szigetelés?
1. Legelőször is épületeink nagy része nem felel meg a hazai és a nemzetközi elvárásoknak, (ami magyarországi vonatkozásban; falak esetében min. U ? 0,45 W/m2K, tetők esetében kb. U ? 0,25 W/m2K hőátbocsátási értéket jelent)2. A nem megfelelő hőszigetelő-képességű épületek üzemeltetése rendkívül gazdaságtalan. Egy hőszigetelőanyag nélküli épület energiafogyasztása akár 3 – 4 szerese is lehet egy jól hőszigetelt kialakításúnak!3. Az egyáltalán nem, vagy csak kismértékben hőszigetelt falak, padlók „húznak”, rossz hőérzetet nyújtanak. Nincs senkinek kedve a fal mellé ülni, oda íróasztalt, fekhelyet, ülőgarnitúrát elhelyezni. Az ilyen padlókon nem tanácsos mezitláb járni, leülni pedig „életveszélyes”! A hőérzeti követelmény kötelező hazai előírás, miszerint a belső felületek (falak, padlók, stb.) hőmérséklete legfeljebb 3 fokkal lehet alacsonyabb a helyiség léghőmérsékleténél.4. A rossz hőszigetelő -képességű padlókon, falakon, mennyezeteken lecsapódik a pára. Nem csak a felületeken, hanem a fűtési időszakban belülről kifelé áramló (diffundáló) pára, a szerkezetek hideg rétegeiben is kicsapódik.5. A nyirkos szerkezetek (miként a nedves ruha) nem hőszigetelnek, sőt; a párolgás még további hőelvonással jár, többletfűtést igényel.6. Ha olyan helyeken jelentkezik nedvesedés, ami télen átfagy, pl.: homlokzatvakolat, külső falak homlokzat felöli polisztirol alatti része, épületlábazatok, stb. ott az anyagok vagy szétfagynak, vagy rohamosan csökken élettartama.7. Ahol tartósan nedves a felület, ott a penészgombák elszaporodnak, (72 órát meghaladó ideig 75%-nál magasabb a páratartalomnál.)8. A penészes lakások egészségtelenek is, gyakoribbak a különböző légúti- és allergiás megbetegedések9. A rossz szigetelő -képességű épületek megfelelő téli fűtése és nyári hűtése, szinte megfizethetetlen energiaszámlákat eredményez.10. Az ilyen épületeket erősebben kell fűteni, ez tovább növeli a káros anyagok kibocsátását, amely a globális méretekben általános felmelegedéshez vezet.
A felsoroltak csak a kockázatok és a szigetelések, hőszigetelések elhagyásának, illetve alul méretezésének káros melléktermékei.
Mérési adatok alapján, az épületek hőveszteségének jelentős része a külső falakon, födémeken, koszorúkon (kb. 60%), kisebb része a nyílászárokon és a tetőn (20-20%) keletkezik, ezért az 1980-as évektől folyamatosan látják el az épületek külső falait utólagos hőszigeteléssel.
A hőszigetelő-anyagok alkalmazása jelentősen csökkentik a fűtési költségeket, A homlokzati falak hőszigetelésének legismertebb fajtája – a hőszigetelő lemez szigetelésű, vakolt fedőrétegű és – a kőzet- vagy üveggyapot szigetelésű köpenyfalas módszer.
Milyen vastag legyen a Hőszigetelő rendszer?
A hőszigetelő rendszerekben a szigetelőanyag egy centiméterének ára a hőszigetelésünk teljes költségéhez képest elhanyagolható, viszont a felhasznált hőszigetelő réteg vastagsága határozza meg a hőszigetelése hatékonyságát!
A munkadíjra, a ragasztáshoz és a felületképzésre használt anyagokra Ön pontosan ugyanannyit kénytelen költeni egy 4 centiméteres, mint akár egy 10 centiméter vastag hőszigetelés esetén.
Mindent összevetve, a legtöbbet úgy takaríthatja meg a hőszigetelő rendszere élettartama alatt, minél vastagabb szigetelő réteget választ és ez által háza jobb védelmet biztosít télen a hideggel és nyáron a hőséggel szemben. Tehát válasszon minél vastagabb hőszigetelést!
Az Isotech kombi homlokzati hőszigetelő rendszer rétegfelépítése:
1 és 3 Isotech C77 polisztirolragasztó vagy Revcofix ua. műszaki paraméterekkel
Üzemben előkevert, ásványi alapú „száraz” ragasztóhabarcs a polisztiroltáblák ragasztására, az üvegszövet beágyazására és átvonására.
Anyagszükséglet:a polisztirol táblák ragasztására: 3 kg/m2Kiszerelés: 25 kg/zsák
az üvegszövetháló ágyazására: 3 kg/m2
2 Expandit H polisztirol hőszigetelés: (Westcell)
Legalább 90 napig pihentetett, nagy méretpontosságú, újrafeldolgozott habanyagot nem tartalmazó, nehezen éghető expandált polisztirol keményhab.Testsűrűség: 15-20 kg/m3
Táblaméret: 50 x 100 cm
Kiszerelés: vastagságtól függően, fóliázva (kb. 0,25 m3/csomag)
4 Üvegszövetháló
Kb. 4 mm rácsosztású, műanyaggal bevont, alkáli álló üvegszövet.
Anyagszükséglet: 1,1 m2/m2
Kiszerelés: 50 m2/ tekercs
5 Eurogrund Vakolat Alapozó
Ecsettel vagy hengerrel felhordható gyárilag előkevert vizes diszperzió és kvarchomok bázisú, uv. sugárzásnak ellenálló pigmenteket és tulajdonság javító adalékokat tartalmazó vödrös kiszerelésű vízzel hígítható szemcsés felületű alapozó, mely a választott színben kikeverhető.Anyagszükséglet: 0,15 kg/m2
Kiszerelés: 4 kg-os és 16 kg-os vödrökben
6 Europutz vékonyvakolat:
Gyárilag előkevert, vízzel hígítható diszperziós kötőanyagú, kvarc töltőanyagú, uv. sugárzásnak ellenálló pigmenteket és tulajdonság javító adalékokat tartalmazó vödrös kiszerelésű vékonyvakolat, mely a választott színben kikeverhető.Típusok: kapart és gördülő szemcsés 1,5 – 2 mm vastagságban.
Anyagszükséglet: típustól függően 2,15 – 2,75 kg/m2
Kiszerelés: 15 kg/vödör
Kiegészítő termékek:
Lábazati indító profil: szélesség: 3-12 cm hosszúság: 2,5 fm/szál,
Sarokvédő aluszegély: 25x25 mm, 90°, 2 fm/szál
Hálós PVC sarokvédő: 8+12 cm háló 2,5 fm/szál
Tárcsás műanyag dűbel: Időjárásálló speciális műanyagszeges dübel, a polisztiroltáblák kiegészítő rögzítésére.
Anyagszükséglet: 4-6 db/m2
A HŐSZIGETELŐ VAKOLATRENDSZER BEÉPÍTÉSE
A munkaterület előkészítése
A szakszerű, gördülékeny munkavégzés érdekében biztosítani kell a szellős, akadálymentes munkaterületet.
A munkavégzéshez állvány építése szükséges.
A szigetelőtáblák méretre szabását munkapadon végezzük.
A keletkező polisztirol hulladékokat gyűjtsük össze és központi hulladékégetőbe szállíttassuk! Mivel a polisztirol nagyon lassan bomlik le, ezért hosszú időn át terheli – nem szennyezi – a környezetet.
A ragasztókeverék készítéséhez és a vakoló-, vagy festékanyagok átkeveréséhez, kiadagolásához célszerű külön területet biztosítani.
Raktározáskor ügyelni kell rá, hogy a vizes bázisú anyagok fagyveszélyesek!
Vízvételi lehetőségről munka közben gondoskodni kell. Tartsunk mindig kéznél vödörben vizet a szerszámok és a kéz folyamatos lemosásához. A ragasztó, de a vakolóanyag is rendkívül jól tapad a testfelületre, bőrre, ruhára. Mielőbb mossuk le, mert később csak nagy nehézségek árán lehet eltávolítani.
A vakolatfelhordás alatti területet célszerű letakarni. Így könnyebb lesz a takarítás, és ha tiszta marad a lehulló anyag, akkor az is felhasználható mielőtt megköt.
A munkaterületen tartsunk védőfóliát váratlan eső esetére, hogy a friss ragasztást, vakolást, festést meg lehessen óvni.
A rendszer beépítésének időzítése
Ügyelni kell a rendszer beépítési idejének megválasztására. Lényeges szabály, hogy +5 °C alatti hőmérséklet esetén, csapadékos időben, erős szélben, ködös, magas páratartalmú időszakban, ne végezzük a munkát! Ha éjszaka a hőmérséklet +5 °C alá esik, főleg ha 0 °C körüli, vagy az alatti, akkor semmiképpen ne lássunk munkához még akkor sem, ha napközben kellemes az idő. Az éjszakai fagyok hirtelen beköszöntével inkább a hőszigetelő lemezek felragasztásánál hagyjuk abba a rendszer építését! A félkész rendszer egy telet károsodás nélkül elvisel. Ez érvényes arra az esetre is, ha a hálóbeágyazást követően, annak tökéletes megkötése után érkezik a hideg. Az alacsony hőmérséklet és az eső maradandóan károsítja a szerkezetet, különösen a ragasztást, hálóbeágyazást és vakolást. Az erős szél, a magas nedvességtartalmú környezet megnehezíti, rontja a munkakörülményeket és a vizes bázisú összetevők viselkedését.
Nagy melegben +30 °C felett a hálózás, vakolás sem javasolt. A rendkívüli melegben felgyorsul az előkevert anyagok kötése, ugrásszerűen megnő a vékony rétegek vízleadása, a felület repedezetté válik.
A fogadófelület minősége és előkészítése
Az ISOTECH kombi rendszer felhordható nyers betonra, téglafalra, új és meglévő vakolatra, cementkötésű forgácslapra, vagy -blokkra, pórusbetonra, OSB lemezre, mosottkavics, vagy zúzalékfedésű panelre, kerámia burkolatokra, ill. általában nedvszívó, megfelelően szilárd és tartós felületekre. Az előzőleg festett felületeknél körültekintő vizsgálat szükséges. Az ISOTECH és a REVCOFIX ragasztó általában jól ragad a különböző festésekhez, de kérdés, hogy azok tapadása milyen az alapfelületen. Lehet, hogy az eredeti festés fog leválni a falról, ezáltal az egész hőszigetelés tartóssága kerül veszélybe. Általános szabályok nem állíthatóak fel, de minden esetben célszerű a festés eltávolítása. Ha ez nem oldható meg, vagy nem sikerül a teljes felületről, akkor a ragasztást mechanikai rögzítésekkel kell kiegészíteni.
Nem elég az anyag felületének megfelelő szilárdsága, figyelni kell az elemek síkbani illeszkedésére is. Függővel, léccel végzett mérés alapján ha a felületi egyenetlenség mértéke meghaladja a ±5 mm-t (amit legalább 2 m hosszú egyenes léccel kell ellenőrizni függőleges és vízszintes irányban egyaránt) gondoskodni kell a felület kiegyenlítéséről.
Nagyobb egyenetlenségnél legalább Hvh 10 minőségű kiegyenlítő alapvakolatot kell készíteni, biztosítva annak kiszáradását.
Kisebb mértékű eltérések ragasztós gletteléssel is kiegyenlíthetők, de az egyszerre felhordott réteg vastagsága ne haladja meg a 3 mm-t. A glettelő anyag megegyezik a rendszer ragasztójával. A felületjavításra felhasznált anyagmennyiséget az anyagrendelésnél figyelembe kell venni, mert azt a javasolt normák nem tartalmazzák!
Betonfelület
Legalább 28 napos, légszáraz, max 5% nedvességtartalmú, por, formaleválasztó és más szennyeződésmentes legyen. A zsír-, olajszennyeződést mosószeres vízzel le kell mosni, majd tiszta vízzel leöblíteni és száradását megvárni!
Új téglafal, vakolat
Max 5% nedvességtartalmú lehet, por és szennyeződésmentes. Oltatlan mészcsomóktól („mészkukactól”) eredő felületleválásokat el kell távolítani. A vakolóhabarcs legalább Hvh 10 minőségű legyen.
Meglévő vakolat
Ha a felület morzsolódik, szemcsekipergés tapasztalható, vagy olyan laza szerkezetű – fagyáskárokat szenvedett – hogy átkopogtatáskor benyomódik, megpuhul, kong, akkor ezeken a helyeken le kell verni vagy a szilárd alapvakolatig, vagy a falazóanyagig. A felület kalapácsos átkopogtatásával lehet meggyőződni arról, hogy a vakolat tapadása megfelelő-e. Ha javításra van szükség, akkor legalább a meglévő vakolattal egyenértékű, azonos szilárdságú, megegyező rétegszámú és felépítésű kialakítás szükséges. (Az egy vastag rétegben történő pótlás nem lesz olyan tartós, mint a régi, jó állapotú.)
Vályogfalak
Gyakori kérdés a vályogházak, vert falak utólagos hőszigetelésének problémája. Nagyobb falvastagság esetén (50-60 cm) általában nem szükséges többlet hőszigetelés. Az épület jobb hőszigeteléséhez inkább a padozat, a nyílászárók a padlásfödém irányába tolódjon a figyelem.
Festett, meszelt homlokzatok
A meszelést minden esetben el kell távolítani. Le kell csiszolni akkor is, ha ragasztáson kívül dübeles erősítést is alkalmazunk, mert a ragasztó jól ragad a meszelés felületére, de sem a többrétegű meszelés, sem annak vakolathoz való tapadószilárdsága nem éri el ezt a mértéket.
A vízlepergető homlokzatfestékeket mindig el kell távolítani, mert rontja a ragasztó felületi tapadását, többlet dübel beépítését teszi szükségessé.
Új épületek
Új épületek esetében mindig meg kell várni a falazat, vasbeton szerkezetek, aljzatbetonok és a belső vakolatok kiszáradását. (Régi kőműves alapszabály, hogy egy hagyományos szerkezetű- és építési módú épület kiszáradása kb. egy év. Legalább fél évet kell várni új falazott szerkezeteknél a hőszigetelő rendszer beépítésével.
Előforduló hibák, következményeik:
– a felületi egyenetlenséget ragasztóval pótolják, esetenként cm-es nagyságrendben. A vastag ragasztófelhordás gazdaságtalan, lelassul a kötés, hátráltatja a munka hatékonyságát– nem várják meg az alapvakolat, vagy a vakolatjavítás kiszáradását, ezért lelassul a ragasztó kötése, a bezárt nagymennyiségű nedvesség csak hosszú idő alatt tud eltávozni, miközben romlik a hőszigetelő képesség, a penészedés is elindulhat a belső falfelületeken, hiszen a nedvesség utat keres magának.– meglocsolják a falat a felragasztás előtt, nehogy elszívja a kötéshez szükséges vizet. Nedves alapon lelassul a vízleadás, kitolódik a kötési idő, még másnap is csúszkálnak a beágyazott hőszigetelőtáblák a falon.
A hőszigetelő táblák szabása
A polisztirolt üzemi körülmények között elektromosan fűtött szállal – cekásszal – vágják. Azonos elven működik a kézi polisztirol-vágó is, mely fűthető késsel van ellátva és tetszés szerinti ideig melegíthető olyan hőfokra, hogy az expandált polisztirol lemezeket elvágja.
Az olvasztásos vágási módnak előnye, hogy rendkívül kicsi az anyagveszteség, a vágási felületek enyhén lehegedve alakulnak ki, így sík, erősített élek nyerhetők.
Gyakorlatban elterjedt és bevált a kézi fűrésszel történő darabolás. Fontos, hogy minél apróbb fogazatú legyen a szerszám. A vágás történhet bejelölés után szabadkézzel, de lényegesen pontosabb fém, vagy műanyag vezetővonalzó mellett. Ha túlságosan durva a vágási felület, akkor simítóra feszített csiszolóvászonnal finomítható.
A leszabott táblákat felragasztás előtt mindig be kell próbálni és a pontatlanságokat még szárazon kell kijavítani.
Sarkoknál, ablakmélyedéseknél, fali fülkéknél az érintkező lapoknál, az ütköző felületet célszerű 2-3 fokkal kisebbre vágni a derékszögnél, hogy a fal, vagy vakolat enyhe méretpontatlansága ne okozzon hézagot a hőszigetelt felületen. Az így bezárt kis légrés hőhidat nem okoz, csak akkor, ha ez nyitott marad a külső tér felé. Az ilyen beépítési helyeken azt is figyelembe kell venni, hogy a szögben találkozó lapok előbb felragasztott részére, rá kell hagyni a csatlakozó lemez alá majd bekerülő 2-3 mm vastagságú ragasztót.
Nyílások körüli szabásnál helytelen gyakorlat, hogy a falra ráhagyással ragasztott lemezt a falbeugrás élével megvezetve, helyben vágják méretre. Így nincs figyelembe véve a csatlakozó lemez alá kerülő ragasztó, tehát az eltartja a beforduló polisztirolt a csatlakozó éltől, ahol rés, hőhíd marad. Súlyosabb esetben sajnos ezt ragasztóval szokták kikenni, ami tovább rontja a hőszigetelés minőségét. Az említett módon végzett vágás további hibája, hogy egy falsarok soha nincs olyan egyenes, mint egy vonalzó, ezért a vágott sík nem lesz pontos.
Elfogadható az a gyakorlat, hogy az épületsarkokon, a fogazottan, kötésben csatlakozó lemezeket kissé (néhány cm-t) túlengedik és a hőszigetelés síkjának pontos beállítása, ellenőrzése után vágják le. (A vágás itt is vezetővonalzó mellett történjen, hogy a pontosan kialakított síkot ne sértsük meg. Javasolt 1-1,5 mm ráhagyása, majd annak a csiszolás során történő pontosítása)
Ha a hőszigetelő rendszert indító profil nélkül építjük be, akkor az alsó lemezsort kb. 15°-20°-os szögbe vissza kell vágni elhelyezés előtt, hogy így képezzük ki a szükséges vízorrt. Ennek hálózásáról az aktuális fejezetben bővebben szólunk.
Előforduló hibák, következményeik:
– nagy fogazatú fűrészt használnak szabáskor. Kiszaggatja a vágási éleket, rossz lesz az illeszkedés, hőhíd-veszély, amit fokoz a durva hézagba nyomódó ragasztó is.
– felragasztás után, épületsarkot, kiszögellést használnak vágási vezetőként. A sarok egyenetlensége áthat a szigetelőlemezre.
méretpontatlanság, elnagyolt, durva darabolás, melyet ragasztóval kennek ki
- vágási polisztirol morzsalék, mely a ragasztóba, vakolatba keveredik. Üvegháló alá kerülve, azt eltartja a felülettől, átcsiszoláskor a háló kilyukad.
Ragasztókeverék elkészítése
A rendszer ragasztóanyaga az Isotech C77 vagy a Revcofix „száraz”, zsákos kiszerelésű ragasztó. Nagyobb keverőedénybe öntve, csupán víz hozzáadásával a pépes állag eléréséig kell egyenletes konzisztenciájúra keverni. A masszát 5-10 perc pihentetés után újra át kell keverni. Egyszerre csak annyi ragasztókeveréket készítsünk, ami 1-1,5 órán belül elfogy. A kötésnek indult keveréket már nem szabad vízzel hígítani és így felhasználni, mert a felborult kötési folyamat miatt a ragasztás minősége már nem lesz megfelelő!
Előforduló hibák, következményeik:
- a ragasztó keverése +5 °C környezeti hőmérsékleten, vagy az alatt történik, illetve beépítését követően 48 órán belül ilyen alacsony hőmérséklet alakul ki.
- fagyásgátló szerrel vegyítik a keveréket Rossz lesz a ragasztó minősége, tönkremegy a rendszer.
- rövid ideig történik a keverés, nem egyenletes a ragasztó állaga
- fagykárt szenvedett ragasztót használnak A keverék rossz minőségű lesz, a rendszer rövid idő alatt tönkremegy.
- túlhígítják a keveréket A szilárdulás során a nagymértékű nedvességvesztés miatt rendkívüli zsugorodás következik be, repedezett, gyenge ragasztást kapunk.
A hőszigetelés rögzítése
Ragasztás
A ragasztást megelőzően el kell dönteni, hogy a hőszigetelő táblák rögzítéséhez milyen módszert alkalmazunk. Csak ragasztás lesz, vagy dübelezéssel, mechanikai rögzítéssel kombinált? Kombinált rögzítés esetén, a dübelek helyére minden esetben kerüljön ragasztópont, mert így a ragasztó megszilárdulása után a mechanikai rögzítés nem tudja behúzni a hőszigetelést, elkerülhető a hullámosság.
A ragasztófelhordás általában kézből történik. Biztonságosan megtámasztva a hőszigetelő lapot, előbb a lemez szélein körbe – nem az éleken! – majd a táblán belül pontokban. A szélek kenése lehet folyamatos, vagy szakaszos. Szakaszos kenés esetén 8-12 cm ragasztás, majd 6-8 cm szünet. A sarkok mindig kapjanak ragasztót. A belső ragasztófelrakás folyamatos szélkenés esetén, 4-5 pontban, szakaszos kenésnél 6-8 pontban történjen! A teljes felületen történő ragasztást nem tanácsoljuk!!!
A táblákat kötésben kell elhelyezni!
A felhordás szerszáma általában szélesebb – 80-120-as – rozsdamentes spakli, esetleg kisméretű – gipszmunkákhoz használt – rozsdamentes kőműveskanál. A normál acél kőművesszerszámok a ragasztókeverék lúgos hatása miatt fokozottan rozsdásodnak, ami a ragasztóba keveredve kedvezőtlen elszíneződéseket okozhat, átütve a vékonyvakolaton.
Előforduló hibák, következményeik:
- teljes felületen kenik fel a ragasztót, akár a táblákra, akár a falra. Felesleges és értelmetlen, mert megnő a ragasztószükséglet, a hullámvölgyekben nincs ragasztás, vagy ha rányomva szilárdul meg az anyag, akkor az alap egyenetlensége áthat a felületen. Nincs lehetőség a táblák mögötti páranyomás-kiegyenlítődésre, fokozatos, zavarmentes diffúzióra.
tábla-éleket is ragasztják. Hőhíd keletkezik, lerontja az egész hőszigetelés hatékonyságát.
- kevés pontban, és/vagy kismennyiségű ragasztókeveréket kennek fel. Romlik a ragasztás szilárdsága.
- sarkok alá nem kennek ragasztót. Beillesztést követően a lemezsarkok csiszolástól benyomódnak, kiugranak, hullámos lesz a felület.
- nem várják meg a ragasztó kötését, részleges szilárdulását. Beillesztés során, majd a csiszoláskor a táblák elmozdulnak. Megnyílnak az illesztési hézagok. Romlik a minőség, csökken a hőszigetelés hatékonysága.
Kombinált rögzítés
Több esetben szükséges lehet a ragasztásos és a mechanikai rögzítés kombinált alkalmazása. Nagyobb szilárdsági igény, bizonytalan minőségű alapvakolat esetén, ha a fogadó felület festett, kerámiaburkolatú, vagy olyan fafelület, amin a ragasztás nem ad megbízható tapadási szilárdságot, tartósságot. Ezekben az esetekben egyedileg kell mérlegelni és eldönteni az alkalmazott rögzítéstechnikát.
Általános javaslat, hogy ragasztással együtt táblánként (1000x500 mm-es) 2-3 db (4-6 db/m2) tárcsás-, vagy tányéros dübel szükséges:
– négy szint feletti épületmagasság esetén
– nagy szélszívó terhelésnek kitett épülethomlokzaton
– ha a hőszigetelés vastagsága >= 8 cm,
– ismeretlen tartósságú – de nem rossz – meglévő vakolaton, burkolaton (pl.: kerámia)
– jó minőségű, el nem távolítható festésen
– egyedi tervezői mérlegelés alapján
A dübelek tárcsa-, vagy tányérmérete min. 50 mm legyen (nagyobb lehet), a dübelszár keresztmetszete min. Ø8 mm, hosszmérete a hőszigetelésen, vakolaton keresztül, a fogadó alapba érjen be:
Poliamid beütőszeges tárcsás dűbel polisztirol hőszigeteléshez
A kiváló minőségű dűbel beton és tégla felületen is használható, előfúrásához 10-es fúrószár szükséges. Igazodva a szigetelés vastagságához több hosszúságban kapható.
Dűbeltárcsa fa és fémlemez
Gyorsházak homlokzati hőszigetelése esetén használható dűbeltárcsa. A gyosrházak OSB, fémlemez vagy faforgácslap felületére a hőszigetelést önmetsző vagy facsavarral rögzítik. A csavarhoz külön kínálunk hőhídmentes fejjel kialakított, polisztirol szigetelésekhez használható dűbeltárcsát, amibe a gyorsépítő csavar illeszthető.
Vasbeton | min. 40 mm |
Betonban | min. 50 mm |
Mészhomok és tömör téglában | min. 50 mm |
Cementkötésű forgácselemben | min. 50 mm |
Üreges blokktéglában | min. 50 mm |
Pórusbeton szerkezetben | min. 50 mm |
Salakblokkban | min. 60 mm |
Gázszilikát blokkban | min. 60 mm |
Megbízhatóan száraz vályogban | min. 80 mm |
A műanyag dübelek beépítése:
A kiegészítő dübelezést az Expandit táblák felragasztása, a ragasztóanyag kellő megszilárdulása után szabad csak elvégezni!!!
Munkamenet tégla, beton, vasbeton, gázszilikát-, pórusbeton blokk falakon:
Dübelezési pontok kiosztásának rögzítése
A választott dübel, szárméretének megfelelő keményfémlapkás fúrószárral el kell készíteni a kellő mélységű furatot. (Célszerű állítható fordulatszámú kézi fúróberendezés használata, hogy lehetőleg elcsúszásmentesen lehessen elvégezni a fúrást, így nem sérül indokolatlanul a hőszigetelés, nincs többlet hőhíd. Beton, vasbeton esetén ütve-fúró alkalmazása célszerű.)
A tárcsás dübelből húzzuk ki a beütőszeget, és úgy helyezzük a furatba
Óvatos benyomással és kalapálással süllyesszük a dübelt annyira, hogy a tárcsa felülete legyen egy síkban a hőszigetelő lemez külső síkjával, esetleg 0,5-1 mm-rel mélyebben, de semmiképpen ne álljon ki!
Helyezzük be a beütő-szeget, majd a tárcsa óvatos benyomása mellett üssük be a szeget. Ha valami miatt nem szilárd a rögzítés, készítsünk 5-10 cm-el az előbbi mellé újat!
Munkamenet kemény burkolatú falakon:
Előfordul, hogy a hőszigetelendő felület mettlachi-, mázas kerámia-, pirogránit-, stb. lappal burkolt. Tapadási szilárdsága, állékonysága megfelelő, tehát eltávolítása nem indokolt. A hőszigetelő rendszer felépítése elvégezhető, de problémát okozhat a kiegészítő rögzítések furatainak elkészítése.
Az Expandit H táblát illesszük a helyére!
Az előre eldöntött dübelkiosztás szerint jelöljük fel a furat helyét!
Az Expandit lemezt fúrjuk át úgy a keményfémlapkás fúróval, hogy alacsony fordulaton, stabil fúrótartás mellett, hagyjon nyomot az alapfelületen
Vegyük le a táblát, és ceruzával/filctollal jelöljünk egy keresztet a fúrónyomon át!
Készítsük el a megfelelő mélységű furatot!
Hordjuk fel a ragasztót a hőszigetelő lemezre majd illesszük be a helyére!
A lemez pontos beillesztése, síkbeli ellenőrzése után, a készült furat Ø -10-15% méretű pálcával, a furat helyéről nyomjuk be a ragasztót – ami a rögzítés helyére fel lett kenve – a furatba. Így akadálytalan lesz a dübelszár bevezetése, ragasztókötés után.
A ragasztó megfelelő szilárdulása után végezzük el a dübelek elhelyezését és rögzítését a téglafalaknál leírt módon!
Ha a kivitelezés során biztosítható a fúrás elmozdulás-mentessége, akkor a fenti körültekintő megoldástól el lehet tekinteni
Legalább 5 db rögzítés szükséges táblánként (10 db/m2) olyan fa felületen, ahol a ragasztás inkább felületkiegyenlítő, mikro-légrést biztosító távtartó, egyenletes teherátadó szerepet tölt be.
Fontos tudni, hogy a nagyobb számú és jó hővezető képességű rögzítőelemek, akár 15-25%-al is ronthatják a rendszer hatékonyságát. Ezért legalább 1 cm-el vastagabb Expandit-H lemezt kell betervezni és beépíteni, mint ahogy épületfizikai szempontból feltétlenül szükséges lenne.
A rögzítőelemeket alátéttel kell alkalmazni. Ezek átmérője legalább 30 mm legyen. Az alátét lehet műanyag, vagy fém. Követelmény, hogy se a rögzítőelem, se az alátét ne rozsdásodjon!!!
A mechanikai rögzítések elkészítését az alátét ragasztókenés részleges, vagy teljes kötése után szabad elvégezni. Ilyenkor nem deformálódik a lemez síkja és az esetleges felületi benyomódás is csak a tárcsa, vagy alátét közvetlen környezetében jelentkezik, ez pedig könnyen kiegyenlíthető a hálóbeágyazás ragasztókeverékével.
Előforduló hibák, következményeik:
– Rövid szárú dübeleket alkalmaznak, vagy csak a vakolatba ér, vagy nem ér kellő mélyen a szilárd alapba. Nem funkcionál a dübel.– Nem veszik figyelembe a különböző típusú falazati anyagok szilárdsági tulajdonságait. Az a behorgonyzási mélység, ami betonnál megfelelő, kevés, pl.: gázszilikát-, vagy salak-blokk esetén. A dübel érdemben nem biztosít.– Kisebb a furat mélysége, mint a dübelszár hossza. Nem süllyeszthető megfelelően a tárcsa.– Nem süllyesztik a hőszigetelő tábla síkjáig, vagy kissé mélyebbre a tárcsát, kiáll. Meglátszanak a rögzítések a színvakolaton keresztül is.– Túlságosan benyomják a tárcsát, több ragasztó szükséges. A nagyobb anyagvastagság miatt nagyobb lesz a zsugorodás, mélyedések jelzik a homlokzaton a dübelek helyét.– Nem várják meg a ragasztó kellő szilárdulását, a dübelsüllyesztéskor benyomódik a hőszigetelő lemez, hullámos lesz a felület.– Nagyobb méretű a fúrószár a dübel szárátmérőjénél. Laza lesz a rögzítés, bizonytalan a szilárdítás.– Hálózáson át dübeleznek! Nem süllyeszthető a tárcsa, kiáll, meglátszik a felületen.
A hőszigetelő lemezek elhelyezése, beillesztése
A megfelelően előkészített falfelületre, a leszabott, bepróbált, ragasztókenéssel ellátott Expandit-H táblákat alulról felfele indítva kezdjük felragasztani. A lapok elhelyezése kezdődhet fém indítósínről, vagy ideiglenes támaszként alkalmazott indító pallóról, deszkáról.
Hőszigetelés elhelyezése indítópallóról
1. Fel kell mérni az épülethomlokzatra a hőszigetelés terv szerinti alsó vonalát.
2. Helyezzük el, állítsuk be, és megfelelően rögzítsük az indító pallót
3. Vágjunk 50 cm széles üveghálósávot!
4. Ragasztókeveréket rozsdamentes acél simítóval, az indítópalló felső síkjától 20-25 cm magasságig 1,5-2 mm vastagságban egyenletesen hordjunk fel a falfelületre!
5. Törjük meg élben a leszabott üveghálócsíkot 20-25 cm-re az egyik szélétől!
6. Helyezzük fel az üveghálót és a ragasztófelhordás szerszámával, gyűrődésmentesen nyomjuk a friss ragasztóba!
7. A háló lyukacsain átnyomódó ragasztót kenjük egyenletesen el a felületen, hogy a háló szövetét mindenütt fedje ragasztó, tökéletes legyen a beágyazás!
8. A túllógó hálót hajtsuk le, lehetőleg lógjon függőleges szoknyaként, vagy deszkával takarjuk le, hogy a további munkák során lehulló ragasztó ne kerüljön – ne kössön – rá.
9. 15°-20°-ban visszavágott (vízcsepegtető élként) táblával indítsuk a hőszigetelés felragasztását!
10. A megfelelő szilárdulás biztosítása után (elmozdulásmentes táblák esetén) a hálózással egy munkamenetben készül majd a túllógó háló hőszigetelésen történő végleges beágyazása.
Hőszigetelés elhelyezése indító profilról
1. Fel kell mérni az épülethomlokzatra a hőszigetelés terv szerinti alsó vonalát.Normál műanyag dübel (faliék) esetén jelöljük meg a kiválasztott furat-helyeket a profilon, majd elvétel után készítsük el a szükséges furatokat! Üssük be a dübeleket, helyezzük vissza a profilt, majd ellenőrizve a pontos beállítást, csavarjuk be a facsavarokat a stabilan rögzülő dübelekbe (lyukmélység meghatározására lásd „Kombinált rögzítés” fejezetben leírt ajánlásokat)
2. A hőszigetelő réteg vastagságának megfelelő talpszélességű fém indítóprofilt állítsuk be, majd ha peremes műanyagdübelt (EJOT 6/40,6/60) alkalmazunk, akkor a profilt helyén tartva, fúrjunk a dübeles rögzítéshez megfelelő mélységű lyukat! Ezt üssük át a profil gyárilag kész furatán, majd csavarjuk be a rögzítő/szilárd kötést biztosító facsavart (lyukmélység meghatározására lásd „Kombinált rögzítés” fejezetben leírt ajánlásokat)
3. Az indító profilokat sarkokon és toldásoknál az alsó lemezt meghagyva, átfedéssel kell elhelyezni. Lemezvágó ollóval, fém fűrésszel (esetleg gyorsvágóval, de ilyenkor nagy a sorjaképződés) le kell vágni a profil oldalsó lemezkéit, sarkon a profil talpszélességének megfelelő hosszban, hossztoldásnál legalább 5-6 cm mértékben.
Lábazati indító profil
Vízorros lábazati indítóprofil homlokzati hőszigeteléshez. Az Alu indítósín biztosítja a homlokzati hőszigetelés alsó élének esztétikus és ütésálló kialakítását. A profil vízorral készül, így megakadályozza a víz visszavezetését a szigetelés alá - nem engedi alulról felázni - ezzel megelőzi az alsó él mentén a színvakolat feltáskásodását. A lábazati indító anyaga korróziómentes alumínium, hosszú távon ellátja funkcióját. Szélessége igazodik a szigetelőanyag vastagságához.
Beütőékes tipli
Beütőékes tipli profilok rögzítéséhez.
Az indítóprofil alkalmazásának előnyei
a ragasztás megszilárdulásáig alátámasztja a hőszigetelést
biztos mechanikai védelmet ad az Expandit-H tábláknak
speciális kialakításával vízorrt képez
perforált külső lemezén át, tökéletes a hálóbeágyazott ragasztó együttdolgozása a profillal és hőszigeteléssel
egyenes, esztétikus és megfelelően szilárd élképzésre ad lehetőséget.
Az 1000x500 mm táblaméretű Expandit-H lemezeket fektetve, kötésben, sarkokon fogazottan túlnyújtva kell felhelyezni.
A táblaelhelyezés során, egyenletes nyomással – főleg a ragasztási pontokban – kell beágyazni a hőszigetelő táblákat. Finom oldalirányú mozgással segíthetjük a ragasztó egyenletes elterülését. Cél, hogy minél vékonyabb, minél nagyobb felületű legyen a ragasztás, de meghagyva a már többször említett mikrolégrést a lemezek és a fal között. A lemezelhelyezéseket mindig ellenőrizzük egy cca. 2 m-es egyenes léccel, síkban egymásra merőlegesen, és vízmértékkel függőlegesen is.
Előforduló hibák, következményeik:
– a táblák felragasztása előtt nedvesítik, meglocsolják a falfelületet. Helytelen!
– föntről kezdik a táblaragasztást. A ragasztó megkötéséig, megcsúszhat a szigetelés, nem lesz pontos a beillesztés.
– indító palló, vagy profil nélkül kezdik felrakni a táblákat. Bizonytalan az alsó sík helyzete, alakja. Nincs alsó vízorr, a lefolyó csapadék a hőszigetelés alá és a hőszigetelésbe szivároghat, rontva a hőszigetelő-képességet és a tartósságot. Nincs alsó hálózott, vagy profilozott élvédelem, csökken a minőség és az élettartam.
– meglévő, kiálló lábazatoknál (kő lábazat, vastag cement-vakolat stb.) alsó hálózás és vízorrkialakítás nélkül ráültetik az alsó lemezsort a peremre. A lecsorgó csapadék a szerkezetbe és mögé szivárog, lefagyásveszély!
– pontatlan az indítóprofil beállítása, nem megfelelően szilárd a rögzítés
– állítva helyezik el a táblákat. Kisebb lesz a táblák közötti átfedés, csökken az együttdolgozás.
– általában az egyes homlokzati felületek szélességi mérete nagyobb a magasságnál (kivéve toronyházak esetében) ezért a fekvő táblaelhelyezés hosszegységre vetített toldási száma kisebb lesz, jobb lesz a minőség, csökken a toldásokból eredő illesztési pontatlanság hatása.
– hálóban rakják fel a lemezeket. Elveszítjük a kötésben való elhelyezés adta felületszilárdító képességét.
– nem nyomják be megfelelően a táblát. Csökken a ragasztási szilárdság, nő a ragasztómennyiség igénye.
– nem ellenőrzik mérőeszközzel a felület síkját. Hullámos, csúnya lesz a szigetelés felszíne.
– nem illesztik pontosan egymáshoz a találkozó táblaéleket. Rések, hőhidak keletkeznek.
A hőszigetelés átcsiszolása
A felragasztott táblák csiszolása feltétlenül szükséges, mivel bármilyen gondos munka esetén is, (a táblák csatlakozásánál) kismértékű szintkülönbségek adódnak. A beforduló sarkoknál, ablakkáváknál, falmélyedéseknél a fogazott elemcsatlakozásból szintén. További felületi hullámosságot eredményez a benyomás erőssége, az aljzat egyenetlensége. Ha ezek megmaradnak, akkor hullámos lesz a felszín, ami áthat az egész felületképző rendszeren és igénytelen, csúnya lesz a végeredmény. Csiszolni kell a szükségszerű darabolásoknál a vágási egyenetlenséget is, a pontos, hézagmentes illeszthetőség miatt.
A hőszigetelő lemezek szakszerű felragasztását követően meg kell várni a ragasztókeverék olyan mértékű kötését, részleges szilárdulását, ami a további munkálatokból eredő terheléseket biztonsággal elviseli. A táblák nem mozdulhatnak el, nem boríthatjuk fel a műgyanta térhálósodási folyamatát kötés közbeni/előtti elmozdítással.
A ragasztó kötési ideje normál időjárási körülmények között (15-20 °C 50-60%-os páratartalom mellett) kb. 24 óra, a teljes szilárdulás kb. 48 órán belül befejeződik.
Miután a ragasztó már megkötött, a szilárdan rögzült táblákat, teljes felületen, durva faipari csiszoló-vászonnal/papírral át kell csiszolni. A csiszolóanyagot célszerű közepes méretű (18-20 cm x 30-35 cm) fa, vagy műanyag simítóra ragasztani, esetleg feszíteni. A papír minőségét illetően a 30-40-es szemcsézet közötti tartomány a megfelelő. Kisebb számú (tehát durvább) roncsolja a felületet, nagyobb számú (finomabb) nem teszi hatékonnyá a munkát, sok energiával érhető el azonos minőség.
A csiszolás döntően körkörös legyen. A csiszolással párhuzamosan folyamatosan ellenőrizni kell a felület egyenletességét, sík kialakítását. A csiszolás után kefével, széles ecsettel, sűrített levegővel portalanítani kell a felületet!
Előforduló hibák, következményeik:
– nem csiszolják át az EXPANDIT-H lemezeket. Megmarad a beillesztési egyenetlenség. Indokolatlanul, többlet ragasztó szükséges a hálóbeágyazás során, a felület kiegyenlítésére.
– csak a szomszédos táblák közötti lépcsőt csiszolják le egy irányban. Simítószélek árkot képeznek.
– átcsiszolás után nem portalanítják a felületet. Romlik a hálóbeágyazás ragasztásának tapadószilárdsága, esetleg teljesen elveszik, mert a por elválasztó réteget képez. A por és polisztirol-morzsalék a ragasztóba keveredve gyengíti annak szilárdságát. Nagyobb szemcsék kinyomják a hálózást, annak átcsiszolása során kilyukad a háló, megszakad folytonossága, csökken a felületi szilárdság.
– durva csiszolóanyagot használnak. Túlságosan felérdesíti, fellazítja a felületet. Romlik a hálóragasztás erőssége.
túl finom csiszolóanyagot használnak. A csiszolás csak formális, nem éri el a kellő eredményt, vagy indokolatlanul sok energiát igényel a jó eredmény elérése.
Élvédők
Az élvédőket minden esetben a hálózás megkezdése előtt kell felhelyezni. Mivel az épület legsérülékenyebb részei a sarkok, élek, ezért ezeken a helyeken a hőszigetelő rendszert kiegészítő erősítéssel kell ellátni. Ez történhet dupla hálózással, vagy speciális élvédő profilok beépítésével. Az Isotech kombi rendszer két élvédő típust ajánl: alumínium szálban, illetve PVC élvédő üvegháló sávval. Az élvédő profilok nem részei a hőszigetelő rendszernek, de alkalmazásukkal fokozható az élek ellenállóképessége, javul az élképzés minősége. Élvédő profil csak pozitív sarkokba kerül, negatívba nem /nem kivitelezhető/, a dupla hálózás indokolt.
Élvédő Alu üvegszövet hálóval
Homlokzati hőszigetelés pozitív sarkainak élvédője, hálóval. Az Alu élvédő üvegszövet hálóval egyesítve a sarkok gyorsabb kialakítását teszi lehetővé, mint sarokvédő Alu szegéllyel, mivel az üvegszövetet nem kell a sarkokon áthajtani, az már a profilra, 10+10cm-es szélességben gyárilag rögzítve van.
Élvédő PVC üvegszövethálóval
Üvegszövet hálóval társított PVC élvédő, hőszigetelő rendszerhez. A PVC élvédő üvegszövet hálóval egyesítve a sarkok gyorsabb kialakítását teszi lehetővé, mint a sima élvédő szegéllyel, mivel az üvegszövetet nem kell a sarkon áthajtani, az már a profilra 10+15 vagy 10+10 cm-es szélességben gyárilag rögzítve van. A PVC anyag korróziómentes, és rugalmasabb az alumíniumnál.
Alumínium élvédő beépítése:
– ha nem szükséges teljes szál, akkor szabjuk méretre. Lemezvágó ollóval, fémfűrésszel, gyorsvágóval, a sorját lereszelve.
– 15-20 cm-enként spaklival kenjünk fel ragasztókeverék pontokat a hőszigetelő táblák sarokképzésénél, az ellentétes oldalakon egymástól fél eltolással. Tanácsos a profilfelrakásokhoz szükséges mennyiségben, sűrűbb keverék készítése
– illesszük be a profilt a helyére. Indítóprofillal való találkozásnál, engedjük az élvédőt, az indító profil felálló lemeze és a hőszigetelő tábla közé. Nyomjuk a profilt a ragasztópontokba. Ha nem elég stabil a ragasztás, ideiglenesen szeggel rögzíthető a sín.
a kitüremkedő ragasztófelesleget le kell szedni
Hálós PVC élvédő esetén:
– végezzük el a szükség szerinti darabolást (lásd előző pont)
– 12-15 cm széles sávban, kenjünk normál (!) ragasztó-keveréket a sarok mindkét oldalára
– illesszük be a hálós élvédőt, sarkon nyomjuk be, hálófelületen simítóval préseljük a ragasztóba. Indítóprofil alkalmazásánál profilmagasságban vágjuk le a hálócsíkot és a sínt engedjük a hőszigetelő tábla és a lemezfül közé.
– miután egyenletes lett a beágyazás, húzzuk le a ragasztófelesleget a hálóról, és a sínről. Itt nem indokolt a háló fedése, hisz következik a teljes hálózás!
Hálóbeágyazás
145g-os külső üvegszövet háló
Jó mechanikai tulajdonságokkal rendelkező, alkáli álló bevonattal ellátott, kedvező ár-érték arányú üvegszövetháló.
Műszaki jellemzők: 125g/m2, 145g/m2, 160g/m2 súlyú hálók.
A szilárd, átcsiszolt és portalanított hőszigetelésre kerül a felülerősítő üvegháló, ISOTECH C77 vagy REVCOFIX ragasztóba ágyazva. (A ragasztókeverék mindenben megegyezik a táblák felragasztásához használt ragasztóval) A hőszigetelés felragasztásánál kevésbé, de a hálóbeágyazás során gyakori a túlzott hígítás, a könnyebb eldolgozhatóság érdekében. Ennek következtében az anyag sokat zsugorodik, berepedezik, nő a nedvességmegtartó képessége. Az alkalmazott üvegháló, csak speciális összetételű – lúgálló – üvegszálból font és hurkolt, megfelelő lyukméretű, speciális bevonatú termék lehet. Azért nem javasolt bárminemű fém-, műanyag-, textil- stb. háló alkalmazása, mert a tartós igénybevételeknek, nem felelnek meg.
Revco Fix Plusz ragasztótapasz
Leírás:
A REVCO FIX Plusz ragasztótapasz gyárilag előkevert cement bázisú, homok töltőanyagú, tulajdonságjavító adalékokat tartalmazó zsákos kiszerelésű ragasztótapasz, keménytáblás homlokzati polisztirol hőszigetelő lapokhoz.
Alkalmazási terület:
A REVCO FIX Plusz ragasztótapasz alkalmas régi és új épületek keménytáblás expandált polisztirol alapú, hőszigetelő lemezeinek ragasztására, és üvegszövet beágyazására, glettelésére kül- és beltérben.
Alapfelület jellemzői:
Felhasználható ásványi alapú vakolaton, beton, tele fugás tégla, pórusbeton felületen. A felhasználásnál ügyeljünk arra, hogy az alapfelület legyen száraz, teherbíró, szilárd, és mindenféle leválasztó szertől mentes. A meglazult, sérült rétegeket, festékmaradványokat távolítsuk el, majd a felületen lévő hibákat javítsuk ki. Nedvszívó alapfelület (gipszes alap, vagy régi kőporos vakolat) esetén a ragasztás előtt alapozzon falimpregnálóval.
Előkészítés:
Öntsünk 7 l tiszta hidegvizet egy keverőedénybe, és adjuk hozzá a 25-kg-os REVCO FIX Plusz ragasztótapaszt. Addig keverjük, amíg csomómentes keveréket nem kapunk. Ezután hagyjuk kb. 5 percig állni majd keverjük fel újra. Fontos, hogy ez alatt az idő alatt ne adjunk hozzá vizet, mert ez befolyásolhatja a kémiai folyamatokat. Fúrógépbe fogott keverőszár esetén ne használja azt 200 ford./perc felett, és tartsa a szár fejét állandóan az anyagban (hogy elkerülje a levegő bekeverését). Az így kapott habarcs, 20 °C-on 2 órán át feldolgozható.
Hálózás egybefüggő sík felületeken
– dübelezéssel kombinált rögzítés esetén, a tárcsák – felületbe süllyesztett – helyein, legalább egy nappal a teljes háló-beágyazás előtt, spaklival ki kell kenni megfelelő ragasztókeverékkel a mélyedéseket, a hőszigetelés síkjáig
– vágjuk méretre az üveghálót, függesszük be a felületre, állítsuk be függőlegességét, az egymás melletti hálósávok 8-10 cm-es átfedésével
– ideiglenesen tűzzük a hőszigetelés felső széléhez, majd alulról tekerjük fel és a tekercset is tűzzük fel
– a ragasztókeveréket rozsdamentes glettvassal, munkaszint magasságban 1,5-2 mm vastagságban hordjuk a felületre. A felület eldolgozása elnagyoltan is megfelelő. Gördítsük le a tekercset a beragasztózott felületre!
– Ha a munkaszint alatt folytatódik a felület, újra rögzítsük ideiglenesen a maradék tekercset
– középről kifelé, és fentről lefelé nyomjuk a ragasztófelhordás szerszámával a hálót a friss ragasztóba. Ügyeljünk a rogyás-, és gyűrődésmentességre.
– a háló lyukacsain átnyomódó ragasztókeveréket egyenletesen kenjük el, majd gondosan dolgozzuk simára. Lentről fölfele, minél nagyobb egybefüggő szakaszokon és a ragasztótöbbletet szedjük le. Ahol nem fedett a háló, ott többlet anyagfelhordással pótolni kell a hiányt. Ezt friss anyagon és friss keverékkel kell végezni, hogy homogén legyen az összedolgozás és sima a felület. Besűrűsödött, kötésnek indult ragasztó felülete nem lesz sima, tehát sem ilyen anyagot ne hordjunk fel javításhoz, sem ilyen felületet ne akarjunk utólag javítani. Ez már csak alapos becsiszolással korrigálható. Ha vékony a háló ragasztófedése, és látható a csiszolás nagyobb igénye, akkor többletragasztót kell felvinni, tudva annak okát!
– hálótoldásnál, munkaszint alján 10-12 cm széles sávban húzzuk le az átnyomódó, eldolgozott ragasztókeveréket a hálóról (lépcsőmentesen folytatható legyen az átfedés, vagy a ragasztófelhordás folytatása)
– a felső indításnál, az első munkaszint elkészülte után vegyük ki az ideiglenes felszúrásokat, hajtsuk le a beágyazatlan hálószakaszt és kenjük alá az előbbiek szerinti ragasztót. Hajtsuk fel a háló végét, és az egybefüggő felülethez hasonlóan gondosan ágyazzuk be. Nem elég a hálóra kent ragasztó! Mindig alá kell kenni!
– nagyobb fizikai igénybevételnek kitett, vagy forgalmas helyeken 2,00 m magasságig két rétegű hálózást ún. „páncélhálót” kell alkalmazni. Ilyenkor az első réteg készüljön el 2,00 m magasságig, majd ezt követően, a ragasztó kötéséhez biztosított 12-24 óra múlva, készülhet a teljes felület egybefüggő hálózása. Ennél a megoldásnál figyelembe kell venni az anyagmennyiség kalkulációja során a többlet háló-szükségletet, és a kb. 1,00 kg-al magasabb ragasztó-igényt.
Hálózási részletek, csomópontok:
– a szigetelés alján, indítóprofil esetén a ragasztókenést és a teljes hálóbeágyazást el kell végezni a profil vízorrának alsó éléig. Profil nélküli esetben az alsó alátéthálót először fel kell ragasztani a hőszigetelésre, majd azon az alsó, visszavágott élig levezetni a legördített, teljes felületen beágyazott üveghálót.
– sarkokon vagy élben találkozzanak a hálók és azon min. 20 cm széles (min. 10-10 cm oldalanként) hálócsík rátét biztosítsa a folytonosságot, vagy legalább egyik oldalról min. 10 cm háló fedjen át a sarokig tartó másik hálócsíkra. Jobb megoldás, ha min. 10-10 cm-es átfordítással ragasztjuk fel mindkét oldalon a hálót, ezáltal kettős hálózás, erősített kivitel készül.
– éghető anyagú nyílászárók esetén, a hőszigetelés felragasztása előtt 10-12 cm széles sávban, folyamatosan ragasszunk üvegháló-csíkot a káva, nyílászáró-tokra merőleges szakaszán, és a hőszigetelés vastagságában (hőszigeteléssel közel megegyező szélességű rozsdamentes spaklival) a tokra is. Még legalább 10 cm szabad hálósáv álljon ki, hogy a hálófolytonosság érdekében, a felület hálózása során toldható legyen. Nem éghető nyílászárók, esetében a tokra ne kenjünk ragasztót (hőhíd elkerülése) hanem a háló és tok közé, a hőszigetelés elhelyezéséig tegyünk 5-6 mm vastag műanyag lap távtartót, amit a hálóbeágyazás során, a ragasztó teljes kötése előtt, távolítsunk el. A megmaradó hézagot színezés előtt helyszínen habosodó tömítőanyaggal töltsük ki. (pl.: különböző PUR hab termékek)– hasonló háló-átfordítás szükséges kiálló lábazatokra ülő hőszigetelésnél, (ügyeljünk a vízorr kialakítására!) attikafal lefedéseknél, erkélylemez-, terasz-szegély kiállásoknál, túlnyúló vasbeton párkányoknál, fa csüngő-ereszeknél, figyelemmel a csatlakozó épületszerkezet éghetőségére.
– Nyílászárók, fali fülkék, falnyílások, homlokzatsíkban képződő sarokpontjaiban, a felületi hálózás tetejére, plusz hálófoltot kell ragasztani (mandzsettázás), 45°-kal elfordított száliránnyal, mert a feszültségi töréspontnál keletkező ferde irányú húzó-igénybevétel, megrepesztheti a normál szálirányú hálózást.
– A rátét háló-folt mérete >= 90/90 cm nyílásméretnél >= 20/15 cm, 90/120-nál >= 25/15, 120/120-nál >= 25/20, 120/150-nél >= 30/20, >= 150/150-nél >= 35/20. Kisebb nyílásoknál sarok-rátét nem indokolt.
– Ha nem teljes homlokzatfelületen készül hőszigetelés, vagy épületsaroknál, beugrásnál az megszakad, szándékosan nem folytatódik, a hálózást legalább 15 cm szélességben rá/át kell vezetni a szigeteletlen felületre is.
– Rátét hőszigeteléseknél, kiemelő nyíláskeretek, fal-szegélyek, a méretezett hőszigetelésen pluszban készülő díszítő megoldásokon, a hálózást folyamatosan át kell vezetni. A rátétek hálózása történhet a nyers felragasztás után, vagy a rátét előzetes, munkaasztalon készülő körbefutó hálózását követően, a hálózatlan felületre ragasztva, majd – csak toldásként – plusz hálócsík készítése, esetleg, a folyamatos hálózás részleges rávezetésével. Lényeg, hogy a hálóbeágyazás sehol ne szakadjon meg. Mindig legyen legalább 6 - 8 cm fedés a hálók között.
Előforduló hibák, következményeik:
– nem készül hálótoldás, éleken, sarkokon is csak ütköztetik a hálót, a beágyazás során. A felületerősítés nem folytonos illesztésnél természetszerűleg megreped, a bejutó nedvesség rontja a hőszigetelés hatékonyságát, rohamos lesz az elhasználódás. 3-5 év után a rendszer elkezd leválni a falról, a vékonyvakolat foltokban feltáskásodik, mállik.
– a hőszigetelés felragasztása előtt, a szigetelésszéleken nem indítanak befordítható alátéthálót. Az élek nincsenek védve, bejuthat a nedvesség, rovarok, rágcsálók, megindulhat egy idő előtti tönkremenetel.
– állandó hiba: nem készül rátét folt az ablak- és falnyílás-mélyedéseknél. Megreped a vékonyvakolat, súlyos esetben a háló is.
– a hőszigetelés felületére befüggesztik a hálót és csak arra kenik rá a ragasztókeveréket. A háló rácsozata alatt nem lesz ragasztó. Gyenge lesz a tapadás, nem tölti be a felületerősítő szerepet a háló, mert nincs beágyazva, idő előtt leválik.
– indítóprofil nélküli alsó élen nincs alátétháló és annak beágyazott átvezetése a felületre. Elmarad a visszavágásos vízorr-képzés is! Nincs alsó védelem, bejut a nedvesség, romlik a hőszigetelő-képesség, csökken az élettartam.
– indítóprofil alkalmazása esetén a hálót elvágják a profil külső szárának felső élében, nem vezetik rá a profilra, csak a színvakolat folytonos. Megreped a felület a háló folytonossági hiánya miatt.
– élvédő profilra rávezetik a hálót, de a sarkon elvágják, nem fordítják át. Megszakad a hálófolytonosság, megreped, majd megnyílik a sarok, elindul a szerkezet tönkremenetele.
– élvédő profilt a hálózásra ragasztják rá. A hálóbeágyazott felület és az élvédő profil hőmozgás-különbség miatt el fog válni egymástól.
ablakmélyedéseknél, nyílásfülkéknél nem fordítják be a hálózást. Élben megreped a szerkezet, majd a hálózott és csak ragasztóbevonattal készült felületek különbözősége miatt mállásnak indul a sarok.
Vékonyvakolatok
A vékonyvakolat képezi a hálóbeágyazott réteggel együtt a rendszer külső kérgét. A vékonyvakolatok, a szó hagyományos értelmében, nem habarcsok. A homlokzati hőszigetelő táblák nem rendelkeznek olyan szilárdsággal, mint egy téglafalazat, vagy egy javított mészvakolat, ezért felületi védelme, kéreg-képzés esetén nem oldható meg hagyományos vakolóanyagokkal.
A vékonyvakolatnak (diszperziós), rétegvastagságából (1-3 mm) adódó kis önsúlya mellett, megfelelő tapadó-szilárdságot, kopás- és időjárás-állóságot, kellő vízzárást, mechanikai ellenállást kell biztosítania.
Az Europutz Spachtel vakolat gyárilag elôkevert, vízzel hígítható, műgyanta diszperziós kötőanyagú, kvarc töltőanyagú( 1.5 és 2.0 mm-es), uv. sugárzásnak ellenálló pigmenteket és tulajdonság javítóadalékokat tartalmazó vödrös kiszerelésű vékonyvakolat, mely fehér és kevert színekben kapható.
Alkalmazási terület:
Az Europutz Spachtel vakolat alkalmas régi és új épületek külsõ, illetve belsõ falazatainak díszítésére, valamint homlokzati hõszigetelõ rendszerek fedõvakolására.
Alapfelület jellemzõi:
Az alapfelület por- és szennyezõdés mentes, valamint teljes rétegvastagságában száraz legyen. Vakolt felület és beton falazat esetén az alapfelület legyen terhelhetõ, mozgás és zsugorodás mentes. A felületnek simítottnak vagy gletteltnek kell lennie. A meglazult, sérült rétegeket, festékmaradványokat távolítsuk el, majd a felületen lévõ hibákat az alapozást megelõzõen javítsuk ki. Ugyanakkor ügyeljünk arra, hogy a javított részek a már meglévõ felülettel azonos struktúrájúak legyenek. A már elõzetesen díszítõ vakolattal ellátott ( pl. kőporos ) falfelületek vékonyvakolattal történõ felújítása elõtt kérjük ki szakértõ véleményét. A fal nem megfelelõ vízszigetelése esetén a vakolat nem alkalmazható.
Elõkészítés:
Nagy nedvszívású alapfelület - mint régi vakolat, pórusbeton vagy hõszigetelõ alapvakolat - esetén az alapozó felhordása elõtt ajánljuk falimpregnáló (lásd termékek) használatát. A falfelület alapozását a vakolás elõtt 24 órával végezzük el. Ügyeljünk az alapozó egyenletes felhordására, illetve arra, hogy az alapozó teljesen szilárd legyen. A termék természetes eredetû ásványi anyagokat tartalmaz, ezért utórendelésnél, illetve különbözõ töltésdátumú vödröknél árnyalatnyi színeltérés lehetséges. Az épület egyes oldalain azonos töltésdátumú anyagot használjon, vagy a különbözõ töltésdátumú vödröket egy nagyobb edényben keverje össze. Utórendelés mindig a korábbi vásárlás helyszínén történjen. A mintaanyagokon, lévõ színek tájékoztató jellegûek, melyekért a színhûséget vállalunk, de a teljes színazonosság nem garantálható. A munkálatok megkezdése elõtt, az anyagszükséglet meghatározása alapján készítsük ki az egybefüggõ falfelülethez szükséges mennyiséget. Fúrógépbe fogott keverõszárral keverjük fel a vödrök tartalmát és ellenõrizzük a vödrök peremére nyomtatott azonosítókat.
Alapozás:
Saját alapozója az Eurogrund de bármely más jó minőségű, kvarctartalmú vakolatalapozó megfelel (lásd termékek)!
FIGYELEM! Mindig a színezô vakolat színével hasonló vagy megegyezô alapozót használjunk
Vékonyvakolatok felhordása, általános tanácsok:
– Várható alacsony (+5 °C alatt), vagy igen magas hőmérséklet (25 °C felett), csapadékos idő (eső, köd) erő, viharos erejű szél esetén, ne végezzük a munkát
– ellenőrizzük a vakolóanyagos vödrök címkéjének adatait: vakolóanyag típus (dörzs, vagy kapart hatású) színszám (pl.: E4-20 stb.), szemnagyság megegyező legyen!
– A gyártási sorozatszám lehetőleg legyen azonos! Sorozatszám-eltérés esetén, bontsuk fel az eltérő számozású vödröket, alaposan keverjük át, hasonlítsuk őket össze színükben, szemszerkezetükben, konzisztenciájukban. Különbözőség esetén, (azonos vakolattípus, -színszám, -szemcseméret mellett!) lehetőség szerint keverjük egybe az anyagokat, vagy egymástól határozottan elkülönülő felületekre hordjuk fel! Ha durva eltérést tapasztal ne kezdje el a felhordást! Ez esetben lépjen kapcsolatba a forgalmazóval!
– célszerű vakolási próbát végezni kisebb egybefüggő felületen. Egy napos száradás után a szín, az elérhető textúra, eredetben újraellenőriztethető. (egy nap után a mintafelhordás alaproncsolás nélkül spaklival letolható) Téves anyagválasztás esetén, ne kezdjük meg a felhordást! Kezdeményezni kell az anyagcserét.
– ellenőrizzük a gyártási dátumot a szavatossági idő vonatkozásában.
– színes termék esetén, egybefüggő felületre, csak azonos sorozatszámú terméket szabad felhasználni!
– felnyitás előtt, a vödröket portalanítsuk, ruhával töröljük át, hogy szállítási, raktározási szennyeződések ne kerülhessenek az anyagba.
– a vakolóanyagot alaposan keverjük át, keverőszáras fúróberendezéssel. Célszerű a szabályozható fordulatszámú gép használata. Jobb eredmény érhető el, az alsó körperemes, spirális keverőlapátokkal ellátott szár alkalmazásával, mert nemcsak elmozdítja a szemcséket, hanem turbulens hatásánál fogva az egész anyagot átforgatja, beleértve a vödör alsó-szélső részében is.
– a vödörtetőre, vagy belső peremre keményedett, részben, vagy egészben megkötött anyagrészeket ne keverjünk a vakolóanyagba
– valamennyi szerszám (keverőszár, spakli, kőműves kanál, simítók, stb.) rozsdamentes anyagú legyen (saválló acél, kemény műanyag, stb.)
– felhordás közben lehulló anyagot csak akkor keverhetünk vissza a friss vakolóanyagba, ha az tiszta, szennyeződésmentes és kötésnek nem indult, nem keményedett.
– a gyárilag bedolgozásra kész vakolóanyagba semmilyen utólagos adalékot (kötésgyorsítót, homokot, bécsi fehéret, vagy más szaporító anyagot, stb.) adni, más vakolóanyaggal keverni nem szabad!
Megengedhető méreteltérések
| Alapfalon, vakolaton | 2 m-en belül | ± 5,0 mm |
| Hőszigetelésen | 1 m-en belül | ± 2,0 mm |
| Hőszigetelésen, átcsiszolás után | 2 m-en belül | ± 2,0 mm |
| Beágyazott hálón, átcsiszolás után | 1 m-en belül | ± 1,5 mm |
| Vékonyvakolaton | 1 m-en belül | ± 1,0 mm |
Előforduló hibák vékonyvakolatoknál:
– alaphiba: a nem megfelelő időjárási körülmények megválasztása. Ha pl.: alacsony hőmérsékleten ugyan fennmarad a vakolat, akkor még lehet, hogy tavaszra leválik.
– a hagyományos vakolásoknak megfelelően, serpenyővel kezdik felcsapni a vékonyvakolatot
– hígítják a vakolóanyagot, hogy kiadósabb legyen. Romlik a fedőképesség, nem lesz megfelelő tömörségű, ellenálló a felület. Csökken a nedvességvédő képesség.
– hagyományos (fa) kőműves szerszámokkal hordják fel, és dolgozzák el az anyagot. Nem érhető el a megadott anyagnormákkal tökéletes felület. Nagy az anyag tapadása a szerszámhoz, nő az anyagveszteség, nem indokolt többletanyag kell.
– normál acélsimítóval tömörítik, dörzsölik be a felületet. Kopik a szerszám és az anyagba keveredő fémrészecskék rozsdafoltokat hagynak a falon
– a felhordás rozsdamentes acél szerszámával végzik a betömörítést és struktúraképzést. Kicsi a tapadás a simító és az anyag között (ez felhordásnál előny!) nem tökéletes a dörzsvakolatnál a szemcsekigördítés, kapart hatású vakolatnál a szemcseelosztás. Széthúzzák a szemcséket, hézagos marad a felszín.
– műanyag simító helyett habanyagokat használnak simításra. (Legnépszerűbb a „kék hab”, a Styrofoam termékek. Nem érhető el a megfelelő anyagtömörség. Nagy tapadóképesség miatt, túlzott az anyagleszedés, vékony, hézagos lesz a felület. „Cupákos” finoman cuppantott marad a felszín.
– gyors száradás miatt a felszín már kötni kezd, amikor megkezdődik az átdolgozás és keveredik friss és részben megkötött anyag. A megjelenés nem lesz egyenletes
– túl gyorsan kezdődik a betömörítés, struktúraképzés. Mivel az anyag még nem „húzott” meg, lassú a vízleadás, még nagyon képlékeny a vakolat, ezért leszedi a szerszám, széthúzzuk a szemcséket, hézagos, anyaghiányos, laza lesz a felszín.
– váratlan csapóesőtől nem védik meg a felületet.
Ragasztásos elválasztás
A különböző színű, struktúrájú vékonyvakolat-felületek elválasztásának módszere. Ezzel a megoldással egyenes és íves elválasztások is készíthetők. Azonos technikával Választhatók el festések egymástól, vagy festés-vakolás kombinációk.
Munkamenet:
– jelöljük fel az átcsiszolt hálóbeágyazott homlokzatra a kívánt elválasztások vonalait
– föntről lefele haladva történjen a vakolás, hogy a lehulló anyag ne keveredhessen a kész felületbe
– ragasszuk le a határoló vonal, vakolásra nem kerülő oldalát, legalább 3-4 cm szélességben. Viszonylagosan nedvességálló ragasztószalagok, általában műanyag, vagy impregnált papír, anyagúak alkalmasak e célra.
– készítsük el a vakolatot véglegesen a ragasztószalagig, ügyelve arra, hogy a szalag ne váljon el az alaptól, ne nyomódjon alá vakolóanyag
– még a vakolat friss állapotában távolítsuk el a ragasztó-szalagot, folyamatosan elhúzva a vakolattól
– a vékonyvakolat száradása után, annak felületére, a határoló szélre, ismételjük meg a ragasztást és ezt követően a csatlakozó vakolat elkészíthető
– a csatlakozó vakolatmező száradása előtt, távolítsuk el a leragasztást és ha van, még friss állapotban javítsuk ki a finom anyagátnyomódásokat.
Előforduló hibák és következményei:
– leragasztás helyett, fém, műanyag, vagy fa léc mellé készítik el a felületképzés szélét, azt elvéve hozzádolgozzák a kapcsolódó színt, textúrát. Határt szab a csatlakoztatásnak a léc hossza, elmozdulásveszélye a minőség rovására megy, szinte elkerülhetetlen az anyagok egymásba mosódása, átkenődése
– nedvesség hatására lágyuló, deformálódó, vagy ragasztást elengedő szalagot használnak. Munka közben leesik, elmozdul a ragasztószalag, rossz lesz az elválasztás minősége.
– nem várják meg a leragasztandó felület száradását, ezért a nedves felületen nem tapad a ragasztószalag
– nem veszik le frissen a ragasztást, csak a vakolat kikeményedése után. Felszakadozik a vékonyvakolat széle, nem lesz szép az elválasztás.
